hétfő, október 12, 2009
Szetneztem eletunk uj szinteren, a vakolt falak, a cementlap boritasu padlo, es az egyetlen zuhanyrozsaval, es wc-vel ellatott " furdoszoba" latvanya sem hozta meg lelkesedesemet. De hat mindennek van kezdete, es az altalaban nehez, mondjak az okosok.Es ez most kezdet is, meg nehez is, ugyhogy minden rendben.Egyelore varnunk kellett a koltozessel, mert festok, villanyszerelok hada vette at a lakast. Kozben Azuram maradek penzecskejebol megvette a hutoszekrenyt, es a gazt, mondvan; ket elengedhetetlen dolog a boldogsaghoz. Es mivel tarolasra az uj lakast megfelelonek talalta, hat oda szallittatta szerzemenyet ezzel nagy oromot szerezve az ott dolgozo mesterembereknek, akik mindjart birtokba is vettek modern korunk nagy vivmanyat; a hutoszekrenyt.Harom honap elteltevel kezdtunk kicsit turelmetlenek lenni, mivel a munka szerintunk lassan haladt. Mikor ezt szova tettuk a mesterek mesterenek, megfelelo kioktatasban reszesultunk, ugyhogy megszeppenve vartuk hogy rozsaink vegre kinyiljanak. Marmint a turelmunk gyumolcsekent. Ezek a rozsak ugyan eleg keso ero viragok voltak, a vart idon felul meg hat honapot kellett rajuk szannunk szukre szabott foldi idonkbol, de hat vegulis semmi nem tart orokke. Meg a bajaink sem.Bekoltoztunk. Bekoltoztunk?No, ez tulzas. Volt ket kofferunk, meg egy televizionk./megint csak elengedhetetlen a foldi boldogsaghoz/ Persze, ennek azert elonye is volt; nem koltottunk mi szallitasra egy fityinget sem, elvittunk mindenunket szepen buszon.Utkozben vett Azuram egy napilapot, ennek jelentoseget kesobb ertettem meg; ez lett az agyunk. Epp eleg is volt, ha nem forgolodtunk tul sokat. Boldogsagunk hatartalan volt;a lakaskulcs tulajdonosok buszke taboraba tartoztunk vegre.Kozben mas nagyobb orom is ert; megfogant Nagyobbikfiam. A csalad igy vegre megnyugodott; a hon vart utod nem kesik, Azuram nemzokepes.Nem kellett tobbe anyosommal mecsetekbe menni, gyermekaldasert konyorogni, ime, az UR meghallgatta buzgo imankat; lesz Utod. Kedvenc sogorom kozben leltart keszitett sajat szukos haztartasaban, es ugy latta, hogy egy darab matrac, es ket parna folosleges, ezek atkerultek a mi tulajdonunkba. anyosomnal is esedekes volt a leltar, tole takarot kaptunk. Kozben megismerkedtem magyar asszonyokkal, akiknek szinten bennszulott ferjuk volt. egy ilyen ismeretseg kapcsan tettem szert kanapemra, szekrenykemre, es egyeb aprosagokra, amik szinten leltar utan talaltattak feleslegesnek. Most mar volt "berendezesunk" is.Azuram kozben munkahelyen beszallt egy gemeja nevu penzszerzesi tranzakcioba, aminek a lenyege, hogy bizonyos tagok bizonyos ideig bizonyos osszeget befizetnek, es ebbol megegyezes szerint minden honapban egy tag megkapja a reszet. Otthon ugy hivtak; KST. hat mikor ezt a penzt megkaptuk, akkor kezdodott el az igazi luxus elet. Vettunk rajta szalon-garniturat, egy darab agyat, es egy konyhaszekrenyt.Es meg arra is futotta, hogy a lakast szonyegpaloval tegyuk otthonosabba. Igaz, etelre mar nemigen volt penzunk, de hat ki akar enni, ha van szonyegpaloja, nem igaz?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése