hétfő, október 12, 2009

Hosszas magyarazkodasba kedtem a korhazi dolgozok elott, de nem nagyon ertettek a rendes, magyar beszedet. En meg az o nyelvuket, ugyhogy elkiabaltunk egymassal jo fel orat, mire valakinek eszebe jutott, hogy Azuram kinn var, talan o megert engem. Nosza, ki is kisertek hozza,o ugye nem johetett be, mint ket labon jaro fertozo forras,ez ertheto. A kapuban meg kiabaltak egymassal egy par strofat, kozben en fiammal a karomon kilodultam bortonombol, es meg sem alltam egy ismeros arcig; anyosom vart ram odakinnt. Azuram ezalatt valamennyi baksis elleneben elintezte a papirokat, es vegre beultunk a taxiba, ami ropitett otthonunk fele. Lakasunkba megerkezve szeretett anyosom foztje fogadott, ami igy tartott meg het napig, akkor O visszament sajat otthonaba. Elsofiam kis sulyu csecsemo volt, rossz evo, es sokat sirt.Mikor mar maszo korszakaba erkezett, akkor jott ra a kiautok izere, legnagyobb orome volt azokkal jatszani.. De ha eppen auto nem volt a kozelben, megtette a cipokefe, cipo, papucs, barmi, amihez a motor morgo hangjat o utanozta. Pofogott, morgott egesz nap, negykezlab kuszva-maszva a lakasban, ez tette boldogga.Szokasai koze tartozott az utcai cipok nyalogatasa, es ragcsalasa is, eppen ezert a hutoszekreny tetejen kellett a labbeliket tarolnom. Kozben ujra allapotos lettem. Ja kerem, ha egyszer egy uzlet beindul........ Kisebbikfiam  erkezese nem korhazban tortent, tanulva elobbi tapasztalatombol. Utolso elotti pillanatban szoltam azuramnak, hogy figyuz, jon a gyerkoz. Korhaz mar keso, nem erunk oda. Azuram fejveztve lerohant az utcara, es eloteremtett valahonnan egy szaz eves babat. Oreg nenike volt, csupa feketeben, o maga is fekete volt. De a keze, arany.Szep csendben, ahogy azt a Teremto megirta, megszuletett Kisebbikfiam.Csendes, nyugodt, jo gyerek volt. Orakig eljatszott barmivel, sirni nagyon ritkan sirt, szeretetre melto, es dundi volt. Mikor mar egyedul evett/eleg koran kedte/ erdekes dolgot figyeltem meg nala; az elelt a szajaba gyomoszolte, az utolso falatig. kitomott kis pofazacskoi horcsogre emlekeztettek, eves utan kidulledt kis pocakja pedig egy sorbaratot jutatott eszembe. Mindent megevett, ami nem szaladt el elole.Kedvenc idotoltese a bankarkodas volt. Barmit kerdeztunk tole, kijelentette: a bankjaban megtalaljuk.Azota is szorgalmas gyujtogeto, dobozok egesz halmaza foglalja a helyet az agya alatt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése